A Kom�romi M�V-t�l a Bp. Honv�dig K�t b�tyj�val, Czibor I.-el �s Czibor II-vel a III. oszt�ly� Kom�romi M�V csapat�ban kergette a labd�t, mint Czibor III. Amat�r futballistak�nt mozdonyt vezetett. 1948. m�jusban a Munka �nnep�n Gy�rben j�tszottak BLASZ m�rk�z�st, akkor akadt meg a szeme M�zes S�ndornak – aki akkor az ifj�s�gi v�logatott sz�vets�gi kapit�nya volt – az �rd�ng�sen cselez�, sov�ny fi�n. T�z nap m�lva m�r ifj�s�gi v�logatott volt. Felkeltette az NB I.-es csapatok �rdekl�d�s�t is, nemsok�ra a Ferencv�ros igazolt j�t�kosa lett, s�t azonnal kezd�csapatba ker�lt, 30 folyamatosan j�tszott m�rk�z�s ut�n ugyanabban az �vben m�r bajnoks�got nyert a Fradi csapat�val. 1949. m�jus 8-�n pedig a v�logatottban is deb�t�lt (Kocsis S�ndorral egy�tt), idehaza az osztr�kok ellen megnyert m�rk�z�ssel (6:1). Egy �v alatt eljutott mozdonyvezet�sb�l, a III.oszt�lyt�l a v�logatotts�gig. 1950-ben �llami d�nt�s sz�letett a sport megreform�l�s�r�l, a Kispest a Honv�ds�g csapata lett Honv�d n�ven, az �jpest a Bel�gyminiszt�rium�, az MTK Textiless� alakult �t, a Ferencv�ros m�r kor�bban az �DOSZ-hoz ker�lt. A j�t�kos-igazol�sban d�nt� szerepet kapott a hatalmi t�nyez�, �gy meger�s�d�tt a Honv�d (katonai beh�v�kkal vont�k magukhoz a j� j�t�kosokat), az �jpest. A Fradi sorsa is megpecs�tel�d�tt: el�sz�r Budai, majd Kocsis lett a Honv�d tagja, Hennit �s De�kot az �jpest igazolta le. Czibor, mindig is �nt�rv�ny� volt, felvetette mag�t egy iskol�ba �s Csepelhez igazolt le a katonai beh�v� el�l. (a Csepel a munk�soszt�ly csapata volt, �gy nem mertek hozz�ny�lni). K�t �vet futballozott a Csepeli Vasasban, amikor megkapta a beh�v�j�t a hadseregbe. Felkereste az akkor �VH vezet�ket (�rdekk�r�be tartozott az akkor m�r B�stya n�ven szerepl�, volt MTK csapata) �s seg�ts�get k�rt. A B�stya j�t�kosa lett, de sohasem futballozhatott a csapatban, Farkas Mih�ly, amikor megtudta, azonnal hat�llyal �thelyeztette a honv�dtiszti akad�mi�ra, �gy lett a Honv�d j�t�kosa. Az Aranycsapat �s a Bp. Honv�d Az 1950-es �vadt�l kezdve �lland� tagja volt a Budapesti Honv�dnak �s a magyar v�logatottnak balsz�ls�i poz�ci�ban. Ez alatt az id� alatt nyert olimpiai bajnoks�got (1952, Helsinki), Eur�pa Kupa arany�rmet (1953), VB ez�st�rmet (1954, Bern), �s a klubcsapattal egy�tt k�tszer magyar bajnoks�got is. A magyar bajnoks�gban, az 1955-�s id�nyben g�lkir�ly lett Machos Ferenccel. A magyar v�logatott c�meres mez�t el�sz�r 1949. m�jus 8-�n a Magyarorsz�g – Ausztria 6:1-es m�rk�z�sen, utolj�ra pedig szint�n Ausztria ellen, itthon, 1956. okt�ber 14-�n a 2:0-ra v�gz�d�tt m�rk�z�sen h�zta mag�ra, 43 v�logatott m�rk�z�st j�tszott, 17 g�lt szerzett. Tagja volt az angolok elleni Wembley stadioni 6:3-as �s a n�pstadionbeli 7:1-es gy�zelemmel v�gz�d�tt csapatnak. A Bp. Honv�d sz�neiben 58 g�lt szerzett. 1956-ban a forradalom kit�r�se ut�n nem j�tt haza. Emigr�ci� ut�n 1956. november elej�n a Budapesti Honv�d csapata B�csbe utazott, hogy lek�sse az Athletico Bilba� elleni m�rk�z�st, �s egy�b turn�kat k�ss�n le. M�rk�ztek P�rizsban (Racing ellen), Spanyolorsz�gban (Bilbao, Barcelona, Sevilla ellen), Br�sszelben (EK visszav�g�- Czibor kapusk�nt is szerepelt s�r�l�s miatt) majd illeg�lis t�ra k�vetkezett (d�l-amerikai turn�), melyet az MLSZ nem enged�lyezett. A turn� befejezt�vel S�rosi Gy�rgy egykori labdar�g� Czibort Olaszorsz�gba invit�lta, az AS R�m�hoz le is szerz�dtette. Ugyanekkor l�pett �rv�nybe az MLSZ �s a FIFA eltilt�sa, Olaszorsz�gban pedig megtiltott�k a k�lf�ldi j�t�kosok leigazol�s�t, �gy, b�r m�r elfoglalta az AS R�ma �ltal rendelkez�s�re bocs�tott lak�st, az AS R�ma felbontotta a szerz�d�st., felsz�l�tott�k, hogy a lak�st hagyja el. Olaszorsz�gban t�bb klubbot felkeresett, de a rendelkez�sek miatt Olaszorsz�gban nem szerz�dtethett�k. Ez alatt az id� alatt Kubala L�szl� (a Fradiban kezdte p�lyafut�s�t, Kocsis S�ndor volt az ut�da) sietett seg�ts�g�re, kifizette ad�ss�gait �s v�llalta k�lts�geit. Kubala akkor a Barcelona csapat�ban futballozott, Barcelon�ba invit�lta Czibort. A Barcelona n�gymilli� peset��rt (100 ezer doll�rt) leszerz�dtette h�rom �vre Czibor Zolt�nt Ekkor kezd�d�tt el barcelonai p�lyafut�sa, 1959-ben a Barcelona hat �v ut�n megszerezte a spanyol bajnoks�got, 1958-ban �s 1960-ban megnyert�k a V�s�rv�rosok Kup�j�t-t, 1961-ben pedig az Eur�pa kupa d�nt�j�ben szerepeltek. Az akkor lapok szerint Eur�pa legjobb csat�rsor�val rendelkeztek: Kubala L�szl�, Kocsis S�ndor, Evaristo, Luis Suarez, Czibor Zolt�n. (S a kispadon ott �lt az 1956-ban emigr�l� Szalay Tibor). Furcsa egybees�se a sorsnak, hogy a Barcelon�val a Benfica ellen szinte megism�tl�d�tt a t�rt�nelem: ugyanabban a stadionban (Bern, Wankdorf stadion) volt a m�rk�z�s, mint az Aranycsapat VB d�nt�j�nek elveszt�sekor, itt is vezettek, de elvesz�tett�k a m�rk�z�st, mint 1954-ben az Aranycsapat Ez pedig meghat�rozta Czibor tov�bbi p�lyafut�s�t is, hiszen lej�rt a szerz�d�se, a Barcelona Czibor szerz�d�s�t nem hosszabb�totta meg. Az Espanolhoz igazolt le egy �vre, majd gyakorlatilag abbahagyta a j�t�kot, csak r�vid id�re szeg�d�tt el csapatokhoz (egy sv�jci csapathoz edz�-j�t�kosnak, 1962-ben egyetlen m�rk�z�s erej�ig az Austria Wienhez, egy kanadai csapathoz, amikor �lm�nybesz�mol�n j�rt kinn �l� magyarokn�l.) Neki nem adatott meg, mint Pusk�snak �s Kocsisnak: a b�cs�m�rk�z�s sem. Fia, Zolt�n sem �r�k�lhette mez�t, mert hat�ves kor�ban a h�zban, ahol laktak a liftben, amelynek ajtaja nem volt beszorult, t�zolt�k vett�k ki, egyik l�b�t amput�lni kellett. Barcelon�ban telepedett le, megnyitotta a K�k Duna nev� kocsm�j�t, fi�val vezette, gyakorlatilag ebben �lt. 1966-ban elv�lt a feles�g�t�l, anyagi �gyekben sok vit�ja volt feles�g�vel, gyerekeivel, elhideg�lt kapcsolatuk, majd eladta a K�k Duna k�v�h�z�t is. 1990-ben visszat�rt Magyarorsz�gra, Kom�romba. Megalak�totta anyaegyes�lete jogut�dj�t, a Kom�romi Football Clubot, amelynek eln�ke volt. 1995-ben megkapta a a Magyar Olimpiai Bizotts�g �rdemrendj�t Kom�romban eml�kszob�t rendeztek be eml�k�re. Egyes�letei * 1942-1945 Kom�rom AC * 1945-1948 Kom�rom M�V * 1948-1950 Ferencv�rosi TC * 1950-1950 �DOSZ * 1951-1952 Csepeli Vasas * 1953-1956 Kispest Honv�d * 1956-1956 AS Roma * 1958-1961 FC Barcelona * 1961-1962 RDC Espanyol * 1962-1962 FC Basel * 1962-1962 Austria Wien * 1963-1963 Primo Hamilton FC