Korai �vek �s karrier Kubala sz�lei az akkori Csehszlov�kia ter�let�r�l sz�rmaznak. �desapja lengyel-szlov�k, �desanyja magyar-szlov�k gy�kerekkel rendelkezik. Kubala h�rom k�l�nb�z� v�logatottban j�tszott, �nmag�t "vil�gpolg�rnak" tartotta. Kubala els� csapata a Ganz TE volt, ahol 14-16 �vesek k�z�tt r�gta a labd�t m�r 11 �vesen. 18 �ves kor�ban leigazolta a Ferencv�ros csapata. A k�vetkez� �vben besorozt�k, ez�rt el kellett menek�lnie Csehszlov�ki�ba. Ott az SK Bratislava egy�ttes�ben, illetve a nemzeti csapatban j�tszott, ahol 6 m�rk�z�s alatt 4 g�lt szerzett. Nemzetk�zi karrierje �gy kezd�d�tt. Hamarosan azonban csehszlov�k beh�v�t is kapott, �gy visszamenek�lt Magyarorsz�gra. Ez�ttal a Vasast v�lasztotta. Ezen id� alatt 3 alkalommal szerepelt a nemzeti tizenegyben. Amikor a kommunist�k �tvett�k a hatalmat, Kubala lefizetett n�h�ny csemp�szt, hogy vigy�k �t Olaszorsz�gba. Ott �l� magyarokb�l csapatot szervezett. Ez a csapat felk�sz�lk�si meccseken legy�zte a Real Madridot 4-2 ar�nyban Madridban, a spanyol v�logatottat (amely �ppen az 1950-es vil�gbajnoks�gra k�sz�lt) �s az Espanyolt is. Az Espanyol elleni m�rk�z�s alatt az FC Barcelona megfigyel�i kiszemelt�k Kubal�t �s szerz�d�st aj�nlottak neki. 1950. j�nius 15-�n �rta al�, mellyel Barcelona j�t�kos lett, karrierj�t imm�ron a harmadik orsz�gban kezdve el. Sz�mos csapat akarta leigazolni �t, k�zt�k a Pro Patria, az Inter Milan �s a Torino. Val�j�ban, Kubala beleegyezett, hogy j�tszik a Torinoban egy bar�ts�gos meccs erej�ig, de lek�ste a g�pet a fia betegs�ge miatt. A vissza�ton a g�p lezuhant �s mindenki meghalt a fed�lzeten. Az �rdekl�d�s ellen�re Kubala a Barcelona-ban maradt 1963-ig. Ezalatt az id� alatt 19 alkalommal j�tszott a spanyol v�logatottban. A Barcelona elhagy�sa ut�n j�t�kosmenedzser lett az Espanyoln�l, a FC Z�rich-n�l �s a Toronto Falcons-n�l. 1968-ban vonult vissza. Hat�sa Kubala aj�nlotta be a Barcelona-ba Kocsis S�ndort, Czibor Zolt�nt, Kaszast �s Szalay-t. Kubala nem sokat szerepelt a magyar v�logatottban, �s nem sokat tett az�rt, hogy Magyarorsz�g legyen az els�, mely legy�zi az angolokat a Wembley Stadionban. Szerveztek egy m�rk�z�st 1953-ban Anglia legjobbjai �s a t�bbi eur�pai j�t�kos k�z�tt. Ebbe a csapatba 7 magyart v�logattak be, de nem v�llalt�k a j�t�kot, mivel egy h�nappal k�s�bb ki kellett volna �llniuk a magyar v�logatottal az angolok ellen �s nem akartak m�s csapatnak seg�teni, a magyar nemzeti tizenegy akarta el�sz�r legy�zni az angolokat saj�t haz�jukban. Kubala kihaszn�lta a lehet�s�get �s k�t g�lt szerzett az omin�zus g�lameccsen. Az angolok egyenl�tettek az utols� percekben, de egy h�nappal k�s�bb 6:3-as veres�get szenvedtek a magyarokt�l. Tal�n legnagyobb b�nata az volt Kubal�nak, hogy hab�r h�rom nemzeti csapatban j�tszott, nem szereplt soha vil�gbajnoks�gon. 1962-ben r�szt vett n�h�ny selejtez�n, de ahogy Alfredo Di Stefano is, � is les�r�lt a d�nt� el�tt. Elutazott Chile-be a torn�ra, de nem l�pett p�ly�ra. A Barcelona 100. �vfordul�j�n 1999-ben a szurkol�k a csapat t�rt�net�nek legjobb j�t�kos�v� v�lasztott�k. Olyan labdar�g�kat utas�tott maga m�g�, mint Johan Cruyff vagy Diego Maradona. Emelett megszavazt�k sport�js�g�r�k a m�sodik legjobb spanyol j�t�kosnak, aki a 20. sz�zadban j�tszott. Csak Alfredo Di Stefano-t tal�lt�k jobbnak. V�g�l a spanyol korm�ny a sport Nagykeresztj�t adom�nyozta neki. Tervezt�k, hogy r�la nevezik el a stadiont. Err�l tisztel�i m�g most sem mondtak le. Emellett a r�la sz�l� legend�k szerint, olyan hat�sa volt kor�ban a labdar�g�sra, mint napjainkban David Beckhamnek. A n�i szurkol�k sz�ma felt�n�en megn�tt abban az id�ben, ez�rt kellett a kevesebb, mint 20,000 f�r�helyes stadiont a t�bbsz�r�s�re b�v�teni.